Virág Ferenc pécsi megyéspüspök úr az őcsényi hívek kitartó kérésére (az 1918 év őszétől a decsi lelkészség leányegyházát, ŐCSÉNYT) önálló lelkészséggé alakította 1932 év július 28.-án.

Katolikus lakói száma az 1930 évi országos népszámlálás szerint 1814 fő. Temploma a régi iskola. Lelkészlak: a Széchenyi u. 139. sz. alatti háza 3 évi bérbevétellel.

1932. augusztus 01.-én nevezte ki őcsényi lelkésszé Pulay Jánost.

1935. május 27.-én volt az első bérmálás Őcsényben, a megbérmálkozottak száma 227 fő.

A bérmálás előtti hónapban vette meg az Egyházközség plébániául az eddigi bérlakást.

1938. augusztus 07.-én ünnepélyes keretek között tették le a templom alapkövét, Szent István király és Boldog Mór pécsi püspök tiszteletére. ( A szertartást Horváth Károly kerületi esperes, Szekszárd-Újvárosi plébános úr végezte.) Augusztus 31.-én megkezdődött a templom építése. (Tervező és ellenőr: Gosztonyi Gyula pécsi építésmérnök.)

December 04.-én került tető alá a templomépület.  

1939. november 19.-én Virág Ferenc megyésfőpásztor Szent István király és Boldog Mór pécsi püspök tiszteletére felszentelte a templomot.

Előzőleg beépítették a pécsi Székesegyháztól ajándékul kapott kb. 250 éves márványoltárt.

1940. április 1-jén folytatták a torony és árkádsor építését.

/A budapesti örökimádó apácák felkérésére, a budapesti Eucharisztikus Világ kongresszus alkalmából, 1938.-ban XI. Pius pápának teljes miseruha felszerelést készítettek ajándékba egyházközségünk kézimunka népművészet asszonyai./

1941. évben új lelkipásztorunk lett Sümegi Kálmán személyében.

Ekkor festi a templom belsejét Ollé Imre.

1942 év pünkösdjén szentelik a 135 kg-os „Szent István” harangot.

Ami a hitéleti eredményeket illeti ez évben a fejlődő egyesületi élet említésre méltó. (Kalot és Kalász ifjúsági mozgalmak, kulturális munka, színdarabok, előadások jellemzik az egyházközségi élet mozgalmasságát.)

1943-ban történt a templom és a torony külső vakolása Szabó Gyula szekszárdi építész vezetésével.

1966. július 22.-től új lelkipásztora a falunak Rozs László.

1980-as évek elején betegség miatt nem tudta tovább ellátni hivatalát, így újra Decshez csatolták filiaként a falut Dóra Antal decsi plébános vezetése alá.

1985. év októberétől Dóra Antal plébános úr hirtelen halálát követően a Szekszárd-belvárosi plébániához tartozik filiaként a falu Mayer Mihály plébános úr gondjaira bízva.

Ez idő alatt be lett vezetve a templomba a gázfűtés. Beüvegezésre került az árkád egy része.

1988. december 23-án a Szentatya (II. János Pál pápa) kinevezte Mayer Mihály szekszárdi plébános urat pécsi segédpüspökké, majd 1989. november 03-án megyéspüspökké.

1989. év novemberétől új lelkipásztora a falunak Farkas Béla plébános úr. Vezetése alatt megtörtént a templom belsejének átalakítása (a szentéj ünnepélyessé tétele, a padozat márvány burkolása, a sekrestye lebetonozása és kifestése.)

Püspöki segédlettel és anyagi hozzájárulással a teljes tetőzet felújítása, a templom és torony külső festése.

1999. november 28-án a felújított tornyot megszenteli Mayer Mihály pécsi megyésfőpásztor.

Az 1517. október 31-én Wittembergben felszínre tört hitújító mozgalom, a Reformáció hamar megjelent Tolna megyében is. Az őcsényi gyülekezet már az 1500-as évek közepén az evangélium szerint megújult közösség volt. Az 1620 óta feljegyzett prédikátorok a Biblia és a református hitvallások – a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás – alapján hirdették az evangéliumot. Az, hogy egyházunk „történelmi” egyház, azt jelenti, hogy már régóta, és még sokáig fogjuk hirdetni a Jézus Krisztusban megjelent Evangéliumot, azaz örömhírt.

Az Őcsényi Református Egyházközség anyakönyvei 1741-óta hiánytalanul megvannak. A régi jegyzőkönyvek, úrasztali edények, terítők mai is megbecsült értékei a közösségnek. Ugyanígy jelenlegi, késő barokk stílusú templomunk, amely 1782-ben épült, s melyben a sárközi templomok közül egyedül maradt meg az eredeti növényi motívumú festés a legénykar feljáróján. Csók István itt festette – valóságos szereplőkkel – a „Keresztelő” című festményét 1902-ben. A református elemi népiskola 1817-ben épült, 1948-as államosításáig egyházi, azóta állami iskolaként működik, jelenleg az első és második osztályosok tanulnak benne. Az első világháború alatt és után, 1914-1921 között a gyülekezet áldozatos munkájával épült a Református Olvasókör, mely a második világháború után sokáig művelődési házként üzemelt. Az 1930-as évek elején itt alakult meg először, és itt működött legtovább a hagyományőrző Gyöngyösbokréta Egyesület, és az Olvasókörben tartott előadást Móricz Zsigmond is. A rendszerváltás után a gyülekezet ezt az épületet visszakapta, azóta Gyülekezeti Házként működik, reményeink szerint a község apraja-nagyja teljes megelégedésére. Tolna megyében ez a legnagyobb, ilyen jellegű intézmény. A parókia, mely a lelkészlakáson kívül hivatali helyiségnek és gyülekezeti teremnek is helyt ad, 1886-ban épült a községben elsőként teljesen téglából.

 
A Gyülekezet lelkészei közül többen a tolnai egyházmegye espereseiként is szolgálták Isten Igéjét. A 18. század végén Eötvös Ráczkevi János, a 19. század végén Dömők Péter, 2008-as nyugdíjba vonulásáig pedig Szemerei László volt a Tolnai Egyházmegye lelkészi vezetője.

 
Gyülekezetünk a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete kebelébe tartozó Tolnai Egyházmegye anyaegyházközsége. 2009. június 22. óta Tóth L. Kristóf a lelkész.

Istentiszteletet minden vasárnap és üdvtörténeti ünnepnapon délelőtt 10.00 órai kezdettel tartunk a templomban. Kérjük látogassa meg a Gyülekezet honlapját is a www.ocseny.ref.hu oldalon.

A gyülekezet és a lelkész elérhetőségei:
Őcsényi Református Egyházközség
7143 Őcsény, Hősök tere 1.
Telefon: +36/74/672-038

Mobil: +36/30/736-5353

összeállította: Tóth L. Kristóf
református lelkész